Elza a konyhájában üldögélt Kőszegi Leventével és kávét iszogattak. Olybá tűnhetett volna egy idegen számára, mintha két közeli barát bizalmas beszélgetést folytatna. Talán van is benne féligazság, bár ez a kávézás munkaadó és dolgozója között zajlik, a beszélgetés témája pedig kizárólag hivatalos dolgokon alapszik.
Az ismeretségük még akkor kezdődött, mikor Elza eltökélte, hogy beindítja a vállalkozást. Leventét egy „kedves ismerőse” ajánlotta a figyelmébe. Szüksége volt valakire, aki segít megvalósítani a terveit és szaktudásával kézben tartja a dolgokat.
Elza emlékszik az első találkozásukra. Egy csendes vendéglőben történt, előzetes egyeztetés alapján. A férfi már az asztalnál ülve várta. Egész jóképű, csinos, enyhén kopaszodó, meleg barna szemekkel. Elza először furcsának találta a férfi viselkedését, aki igen tartózkodó volt. Később rájött mi volt olyan szokatlanul más Leventében. Nem gusztálta őt nyálcsorgatva, tekintetével még csak lopva sem pásztázta tökéletes alakját. Nem a nőre, hanem a mondandójára volt kíváncsi. Végig tartotta a szemkontaktust és figyelmesen hallgatta a lány elképzeléseit. Az első férfi volt, aki nem azon gondolkozott, hogy milyen módon kefélné meg, kizárólag a potenciális munkaadóját látta benne.
Elzát ez a felismerés lelkesedéssel töltötte el. Gondolatait egyre bátrabban vázolta fel. Bizalmat érzett ez iránt a férfi iránt, pedig kétségei voltak vele kapcsolatban a személyes találkozás előtt.
Kőszegi Levente pedig ott volt végig, egészen az alapok lefektetésétől. Kézben tartott mindent, Elzának jóformán csak a pénzt kellett előteremtenie. Hálás volt ennek az embernek, aki nélkül az álmai talán nem valósulhattak volna meg. Ő volt az egésznek a szíve, a mozgató rugója.
Mint később megtudta, a férfi fiatalon megözvegyült. Kislánya születésekor veszítette el a szeretett nőt, aki, miután életet adott a gyermekének, egy váratlan komplikációt követően, az orvosok legnagyobb igyekezete ellenére, elvérzett. Szomorú gyász burkolta be az örömteli pillanatot, a kis Bianka érkezését. Azóta is egyedül neveli gyermekét. Olykor bízta csak a nagymama gondjaira, ha elszólította az elfoglaltsága és nem volt bölcsőde, illetve, most már óvoda...
Ismerkedj meg a már kiadott regényeimmel is!
