- Csókolom, Gizi néni!
- Elza?! – derült fel a nő arca. – Ez aztán a kellemes meglepetés! Szia, kislányom. Gyere beljebb.
- De nem zavarok? – kérdezte a lány.
- Ugyan már! Na, gyere, mesélj. Hogy vagy? – és már terelte is be az asszony a vendégét.
- Köszönöm, jól. – felelte Elza, miközben becsukódott mögötte az ajtó. – Hogy milyen szép itt! – ámuldozott, ahogy körbenézett a lakásban.
- Tényleg tetszik?
- Hát persze! – felelte őszintén.
- Gyere erre. – hívta Gizella a nappaliba. – Ülj csak le. – mutatott a fotelra. – Kérsz valamit inni?
- Nem, köszönöm. Nem akarok a terhére lenni. Szilvi itthon van?
- Nincs. Vagyis hogy itt van, csak elszaladt a boltba, de bármikor megjöhet.
Elza megkönnyebbülten sóhajtott fel. A következő pillanatban halk neszezés jött az előszoba felől.
- Na tessék, már meg is jött! – mosolygott az asszony. – Szilvikém, gyere csak! Vendéged jött. – kiáltotta izgatottan.
Szilvi kíváncsian lépett be a nappaliba.
- Szia, Elza! De jó, hogy eljöttél. – örvendezett.
- Szia! – üdvözölte Elza is, miközben felállt és barátnőjéhez lépett.
A két lány megölelte egymást.
- Gyere, menjünk a szobámba, ott nyugodtan beszélgethetünk. – fogta kézen Szilvia a barátnőjét.
- De hiszen még csak most jött. – szólt közbe Gizi néni. – Annyi kérdésem lenne még! Nem is tudtunk csak pár szót váltani.
- Anyaaa…!
- Jól van, jól van! Csak beszélgessetek nyugodtan. – mosolygott a lányokra, akik megindultak Szilvi szobájába...
Ismerkedj meg a már kiadott regényeimmel is!