Ez alatt Levente beültette a megszeppent fiúkat az autóba, táskáikat pedig berakta a csomagtartóba.
- Hol marad már Elza? – tekingetett a ház felé idegesen. – Megnézem. – mondta, csak úgy, maga elé és elindult a bejárat felé. Ekkor meghallotta Elza kiáltását, majd dulakodásra utaló zajok hasítottak a csendbe.
Levente szinte beszakította az ajtót. Elzát látta, amint az alkoholista nevelőapja a falnak szorítja. Nadrágja térdig letolva. A lány kétségbeesve védekezett, próbált menekülni a szorításból. Levente egy szempillantás alatt ott termett, Sándort egy határozott mozdulattal lependerítette kedveséről, majd a következő mozdulattal bemosott neki egyet. A férfi elterült a padlón. Kézhátával véres orrát törölgette. Megpróbált feltápászkodni, de végül is a földön maradt.
- Ne merj még egyszer hozzá érni! – üvöltötte Levente. – Különben véged lesz, öregem!
Azzal belekarolt a lányba és az autóhoz támogatta. Beültette a kocsiba, majd nagy gázzal elindult. A Ford farolva megpördült, majd porfelhőt hagyva maga után elhajtott...
A már megjelent regényeim:
